A hosszú élet titka
Gondolataim az egészségről 2012 telén
Frissítés 2024: Ezt a cikket 12 éve írtam, azóta már sok szempontot felülvizsgáltam és mást gondolok a táplálkozásról pl., meg fogom ezeket írni hamarosan.
Hiteltelen lenne bármi, amit minimum 80-90 éves kor előtt erről a témáról írhatnék, így meg sem kísérlem, csak kapirgálok egyet. Sokféle elképzelés kering arról, hogy vajon mitől él valaki akár 100 évig is teljes egészségben, mások meg ennek töredékét mindenféle betegségekkel küszködve, ezért véleményem szerint a legtöbb, amit az ember fia/lánya tehet, az az, hogy a minőségi életre törekszik. Ha már nem tudhatom, hogy meddig fogok élni, akkor igyekszem minden napot úgy megtapasztalni, hogy elevennek és egész(séges)nek érezzem magam. Ez a bejegyzés tehát a minőségi élet titkát kívánja egy kicsit közelebbről körbejárni.
Vajon mi kell ehhez? Mi garantálhatja egyáltalán azt, hogy minőségi életet élhetek?
Garancia nincs és tuti receptek sem. Szerintem legalábbis. Minden ember más és más, az egészségünk azon múlik elsősorban, hogy velünk történő eseményeket hogyan éljük meg. Az elfogadás, az elengedés és a megbocsájtás képessége pl. igen fontos tényezők egy olyan világban, mely a birtoklási vágyra épül, amikor valójában semmi nem a tiéd. Minden, ami a fizikai tapasztalásod része, az átmeneti és kölcsönbe kapod. Nézz bele a tükörbe reggel és mondd ki hangosan: „Helló test! Kölcsönbe kaptalak és vigyázok Rád, mert élvezni akarom az utazást!” 🙂
Vannak azonban olyan apróságok, melyek – személyes tapasztalatom szerint – megfelelő tudatossággal jobb formába hozhatnak és így könnyebben érvényesülhet az ép testben ép lélek összhangja. Még ha spirituálisan tudatos is vagyok, soha nem szabad elfelejtenem, hogy a földi utazásom gúnyája a testem, melynek biológiai működését figyelmen kívül hagyni enyhén szólva felelőtlenség és még csak nem is logikus. Hitem szerint a szellemi világ teremti a fizikait, de a virágot akkor is locsolni kell, különben elhervad. Ha érted mire gondolok. A legfontosabb a test-lélek-szellem egységének tisztelete, ezért semmit sem szabad kiragadott módon igazságnak elfogadni, ami a hármas egység bármelyik részét figyelmen kívül hagyja.
Nem szeretnék túl átfogó egészség-tanácsadást levezetni (nincs is hozzá jogosítványom, ezért helytelen lenne), de néhány érdekes és logikus összefüggést megosztok veletek (főleg) a testi egészséget illetően, mert amióta ezeket betartom, már az orvos nevét is elfelejtettem.
Kezdjük azzal, hogy alszunk. Hogy pontosan miért kell napi átlag 6-8 órát aludnia az embernek, az továbbra is találgatás tárgya (vajon honnan töltődik újra az energiánk, amikor mély álomban vagyunk?; egyesek szerint csatlakozunk egy „égi energiaforráshoz” ilyenkor), az azonban tény, hogy a valódi „kormányos” – a tudatalattink – odafigyel arra, hogy lélegezzünk, mert különben game over (=vége a játéknak). A lélegzés pedig párologtatás. Kutatások szerint egy átlag éjszaka 7-8 deciliter vizet lélegzünk ki, s gyakorlatilag azért kába az ember reggel, mert dehidratált (vízhiányos) állapotban ébred. Mi tehát a megoldás? Igen, a kávé. Egy olyan, egyébként finom kis nedű, mely további folyadékot von el a testünkből. Tehát mégsem a kávé. Bármily meglepő, a megoldás a víz, szimpla, fain kis (lehetőleg tiszta) H2O.
Szokták mondani: „Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz, mint egy koldus!” Ez lehet, hogy így van, csak meg kéne határozni, hogy mi mit jelent. Mint pl. a királyi reggeli. Amit ugyanis a nyugati ember ért alatta, az az én(!) logikám szerint nem oké. Persze tévedhetek, elismerem, de már röppentek fel ezzel kapcsolatban hírek.
Most képzeld csak el: 6-8 órát alszol, a tested, lelked eközben energiát gyűjt, méregtelenít és 0.5-1 liter vizet veszít. A (megfelelő hasi) légzés komoly méregtelenítéssel jár, erre te felkelsz és folyadékpótlás nélkül belevágsz a testedbe egy 2 tojásos rántottát ipari feldolgozású „ki-tudja-miből-van” sonkával, a végén pedig meglocsolod tejeskávéval, hadd szóljon. Kicsit magadhoz térsz, mert a telt pocak megnyugtat, majd elálmosodsz és jöhet még egy kis kávé. (Az általánosításért bocsánat, tudom, hogy sokan nem ezt csinálják!) Mitől lehetek álmos? Hisz 8 órát aludtam!
A helyzet az, hogy testünk reggel még méregtelenítő állapotban van, ezért a legjobb, amit tehetsz az az, hogy ebben segíted. Adjál neki minden nap éh gyomorra 2 kifacsart citrom levét, mely komoly segítség a méregtelenítésben (ráadásul még lúgos környezetet is biztosít), aztán a következő fél órában igyál meg 1 egész liter vizet. Eleinte durva lesz, mert egyáltalán nem kívánod. Meg kell magad erőltetni, hogy valahogy le bírj nyelni ennyi vizet. Aztán egyszer csak feléledsz. A víz eljut a sejtekig és életre kel a tested. Brutális élmény. Mivel a gyomor a bélrendszerbe csak a testhőmérsékletűre melegített kaját-piát engedi tovább, ezért a gyorsabb eredményért akár még gyomor-meleg vizet is ihatsz, bár az kétségtelenül nem annyira fini, viszont eredményeként igen gyorsan megérkezik a „medve-család”. 🙂 Elnézést, hogy ilyenekről beszélek, de mivel az is a méregtelenítés része, ezért ezt nem akartam kihagyni az előnyök felsorolása közül. Ne higgy nekem, csak próbáld ki!
Ami a reggelit illeti, az ember nem azért éhes reggel, mert régen evett, hanem azért mert cukor kell a testnek. Nem véletlen, hogy annyira kívánjuk pl. a lekváros, meg csokis péksütit reggelente cukros kávéval, mert a cukor élénkít. Igen ám, de a feldolgozott, finomított kristálycukor a candidákat és a folyamatosan keletkező ráksejteket eteti ezerrel, az meg nem annyira frankó. (Ha meg olvastad William Dufty: Cukor blues c. könyvét, akkor ezerszer meg fogod gondolni, hogy mennyi kristálycukrot is akarsz enni.) A legjobb a friss gyümölcs! Mivel azonban a különböző gyümölcsök természetes cukortartalma más és más, ezért a hatékony emésztés végett nem szabad keverni őket. Ha több féle gyümit eszel, legyen köztük 20-30 perc szünet. A test gyorsan megemészti a gyümölcsöt és ráadásul úgy felélénkülsz tőle, hogy az valami csoda. Ez saját tapasztalat. Nem vagyok egy kisméretű ember (közel 100 kiló) és én minden reggel 10-ig csak ezt nyomom. A testem tobzódik. (Persze ha mégis nagyon enni akarsz reggel, ajánlom a Kollath-reggeli kipróbálását!)
A 10 órától kezdődő időszakot illetően már nem szeretnék túlzott részletekbe belemenni, mert valaki a vércsoport szerinti diétában, mások a vegetáriánus / vegán konyhában, sokan pedig az egyre népszerűbbé váló paleolit táplálkozásban hisznek. Ami közös nevező (talán mindenhol) az az, hogy este 6-7 után ne nagyon együnk, mert az emésztés az több óráig eltart és a nyugodt alvás nem működik teli hassal. (Bevallom őszintén, ez a része nekem még komoly kihívás, mert imádok este nassolgatni. Meg is látszik azon, ahogy alszom néha. :))
Néhány alapszabály azonban szerintem jó útmutató lehet. A teljesség igénye nélkül olyanokat osztok meg, amely számomra bevált! A sorrend nem fontos.
A tehéntej többnyire felejtős. Az emberen kívül nem jellemző, hogy kifejlett, felnőtt állatok más fajok anyatejét fogyasztanák. Valószínűleg ez nem véletlen. Aki érdekel egy érdekes írás a tejről, azt kattintson ide: Mérgező italunk, a tej. Évek óta nem iszom tejet önmagában és nem is bolygatja meg az emésztőrendszeremet. Amíg ezt nem vettem figyelembe, állandóan random (=véletlenszerű) hasmenéseim voltak. (A tej lebontásáért felelős csecsemőmirigyünk működése kisgyermekkor után szépen lelassul!) Egy másik jó infó a tejjel kapcsolatban: Tej: Élet, erő, egészség?
Az emberi test min. 70% víz, de sokak szerint még több. Egy felnőtt szervezet számára az egész napi beszéd és lélegzés olyan párologtatással jár, amit legalább 2-3 liter vízzel illendő pótolni. Ha sokat beszélsz, akkor 4. 🙂 Nem folyadékkal, hanem vízzel. Ha minden este lenyomsz 3 üveg sört, az nem számít, hiába van benne sok víz! Ráadásul az alkohol az vízhajtó, szóval ha alkoholizálsz, akkor még több vizet kell inni. (Pl. ha részegen érsz haza, a legjobb amit tehetsz önmagaddal az az, hogy megiszol egy jó nagy pohár vizet. Vagy inkább kettőt. A másnaposság leginkább azért van, mert kiszáradtál. Próbáld ki!) Fontos: a napközbeni fáradság oka szinte mindig a vízhiány. Ha folyamatosan iszogatod a vizet, sokkal kevésbé leszel fáradt! (Amennyiben persze kialudtad magad.) Nagyon érdemes elolvasni F. Bathmangelidj: Tested vízért kiált c. könyvét. (Vannak elváltozások – ödémás duzzanatok pl -, ahol a túlzott vízfogyasztásra ügyelni kell, erre figyelj oda! Ajánlott ismeret ezzel kapcsolatban a Germán Új Medicina erre vonatkozó fejezete.)
Olvastam évekkel ezelőtt, hogy az emésztés akkor megy a legjobban, ha nem higítod fel a gyomorsavat, ami akkor jó, ha jó savas. Ezért nagyon érdemes étkezés előtt fél órával meginni min. fél liter vizet, mert akkor nem leszel szomjas a kaja közben. Már elég régóta alkalmazom és jelentem működik! Kaja után is érdemes várni ugyanígy fél órát, hogy hagyjuk dolgozni a testet.
Egyél minél több élőnek számító kaját. Ha megnézed a modern, nyugati ember napi étrendjét, rengeteg „halott” (főzött, feldolgozott) cuccot eszünk. A Föld és az ember legfőbb energiaforrása (amitől egyáltalán élet van) az a Nap, így ha ezt az energiát étel formájában akarjuk elfogyasztani, akkor ennek elsődleges formája a klorofill, ami a zöld növényekben található. Olvastam egy Nyers étel csodája c. könyvet, melyben kutatási eredményekkel bizonyítja az író, hogy a sok-sok féle zöld salátán túl még a gumós zöldségeink levelében is lényegesen több tápanyag van, mint magában a gumóban. Mit csinál a zöldséges a friss cékla levelével pl.? Letépi és kidobja. Nyilván. Rengeteg zöldséget, gumós zöldségek zöld részét érdemes összeturmixolni és úgy elfogyasztani, nagyon egészséges és tápláló. Van, aminek az íze nem annyira finom, de személyes tapasztalatom az, hogy leginkább az életed minőségét változtatja meg, ha ezt alkalmazni kezded. Igen, tudom, mi lesz azzal a sok vegyszerrel, amivel permetezik a zöldeket? Keress tudatos kistermelőket, akik tudják mit jelent organikus gazdaságot üzemeltetni! (Érdemes Rudolf Steiner antropozófia elvén nyugvó biodinamikus gazdálkodásáról ismereteket szerezni pl., abból ugyanis „véletlenül” hiányoznak a vegyszerek, mégsem támadja meg a terményeket a sok kártevő!)
Müller Péter Jóskönyvében olvastam azt a mondatot évekkel ezelőtt, hogy „A bölcs ember jóllakás előtt tolja el a tálat.” Ez teljesen logikus, mert a kajának min. 15 perc kell, hogy a gyomrodba érjen, ezért már azelőtt meg kell állni, még mielőtt azt érzed, hogy tele vagy. Már tele vagy ugyanis, csak nem tudsz róla, mert ezt az infót nem üzente meg a gyomrod az agyadnak. Ha ezt nem teszed meg, akkor jön az „úgy érzem kipukkadok” időszak. Ezt alátámasztja egy anekdota is, mely szerint egy 105 éves japán öreget egyszer megkérdeztek, hogy „Mi a hosszú élet titka?”, mire az öreg ezt válaszolta: „Mindig egy kicsit éhes maradtam.”
Fontos: A napi energiánk jelentős része emésztésre megy el. Már csak azért is érdemes átgondolni, hogy az ember milyen diéta szerint éljen, mert a különböző metabolizmusú emberek más-más módon emésztik és dolgozzák fel a bevitt tápanyagot. Ha könnyedebb kajákat eszel és naponta inkább többször, akkor kiegyenlítődik ez az emésztésre szánt energia és nem is fog a jóllakás után a vegetatív idegrendszer (paraszimpatikus működése) hazavágni. Ez is tapasztalat! Képzeld csak el: éhes vagy mint atom, agyonzabálod magad és a végén alig tudsz mozogni, mert a tested birkózik a rengeteg kajával. Hmm. Logikailag nem stimmel nekem. Ez olyan mint amikor kellemes sétálásból nem kocogásba váltasz, hanem sprintelni kezdesz, a szíved meg jó gyorsan: báng-báng-báng-báng-báng-báng-báng!
Nem kell túlzásba vinni semmit, az egyensúly a fontos. Ha körbenézel, rengetegen próbálnak meggyőzni arról, hogy mi mindenről mondjunk le, de szerintem ez csak saját elhatározásból és fokozatossággal működik. Egész életemben nagy húszabáló voltam, aztán egyik nap úgy éreztem, hogy nagyon megterhelő és visszakapcsolok. Azóta viszonylag ritkán eszem húst, de ennek semmiféle „divat oka” nincs. Egyszerűen nem hiányzik. Annyira élvezem a zöldségtúlsúlyos étrendet, mint egy kecske. 🙂 De ez csak én vagyok. Szerintem az ember sokszor érzi, hogy neki mi az, ami jó. (Egyébként érdekesség, hogy a legtöbbet fogyasztott állataink növényevők. Lehet, hogy ők tudnak valamit?) Ha bármilyen fájdalommal üzen a tested, vagy nem jó az emésztésed, sokat fáj a fejed és aluszékony vagy, akkor állj meg egy pillanatra és gondold át miket eszel (és persze mennyi vizet iszol). A tested nem hülye, de ha szarral tömöd, azt kapod vissza, amit adsz neki. Nagyon fontos továbbra a tiszta só megfelelő mennyiségű fogyasztása, amiről itt van egy jó weblap: Tisztasó.hu (Ugyanezen a weblapon érdemes elolvasni Tejfalussy András: Kiderült c. cikkét is. A tényanyagra koncentrálj, az összeesküvéses mocskolódás Téged is büntet, ha hagyod. Még akkor is, ha van benne igazság!)
A méregtelenítés melegen ajánlott! Akárhogy is vigyázunk, összeeszünk ezt-azt, ami nem ürül ki a testünkből. Nem véletlen, hogy sok vallásban ajánlott egy több hetes böjt időszak, amikor hagyjuk a testet megtisztulni a bent ragadt salakanyagoktól. (Van a világnak olyan része, ahol a böjt „A nap közben nem eszünk, éjszaka halálra zabálom magam” c. önámításban merül ki, de az szerintem nem is böjt, csak olyan, mintha felcserélnéd az éjszakát a nappallal.) Méregtelenítő teák, fokozott vízfogyasztás és időnként egy kolon-hidroterápia (=bélmosás) nem jön rosszul. Én végigcsináltam ezeket és tényleg megtisztultnak éreztem magam utána, szóval ajánlani tudom. A pro- és kontra véleményekkel azért legyél tisztában! (Pl. komoly méregtelenítő kúra után bélflóra – hasznos baktériumok – felépítése, stb.) Érdekes és ajánlott olvasmány: Paul C. Bragg: A böjt csodája c. könyve. (Kattints a középső oszlopban a zöld Download nevű gombra!)
A természet csodálatos. Rengeteg általunk fogyasztott zöldség és gyümölcs akár hosszú hetekig is friss marad, miután leszedtük őket. Nem tudom, hogy megfigyelted-e, de ha kiraksz az asztalra zöldségeket és gyümölcsöket, akkor nem romlanak meg elég sokáig. Ha viszont meghámozod őket, akkor elfonnyadnak nagyon rövid idő alatt. Vajon miért? Lehet, hogy a héjában van valami, amitől megőrzi a minőségét? Lehet, hogy ez a valami még attól is megóvja pl. a gumós zöldségeket, hogy a föld alatt ne rohadjanak el? Mit csinálunk mégis a sárgarépával, céklával, zellerrel mielőtt megesszük? Meghámozzuk! Meg az almát is, meg a körtét is és egy csomó gyümölcsöt és zöldséget. Tök „logikus”, nem? Lehet, hogy ez a „valami” a zöldségek és gyümölcsök héjában a természet csodálatos tartósítója lenne, amit mi fogunk és kihajítunk a szemétbe? Nem tudom biztosan, viszont én mindenesetre már jó ideje csak megmosom és rendesen „megvakargatom” a zöldségeket a kosztól, de nem hámozom meg. A vakargatáshoz pl. tök jó cucc a Skrub ‘A kesztyű. 🙂
Szokták mondani sokszor nekem: Nézd meg az öreg Pista bácsit a falun! Nem figyel az semmire, oszt’ még is él 90 évet! Minden nap kolbász, meg jó zsíros kaják, semmi élő cucc, este rányom egy felest és semmi baja! Mit jössz nekem ezzel az egészséges életmód maszlaggal Józsi? Ebben van igazság. Ennek az oka szerintem az, hogy a falusi ember alapvetően fizikai munkát végez, süti a fejét az éltető Nap és a természet közeliségének köszönhetően a Föld energiájából is több jut neki. Nem beton és téglaépületekben dolgozik egész nap, valamint sokat gyalogol és biciklizik, örömmel majszolgatja a fokhagymát, mert nincsenek asztal szomszédai, akik miatt ciki a büdös száj és legfőképpen kevésbé hat rá a városi stressz. Meggyőződésem, hogy a városi ember tudat alatt azért is stresszel, mert teljes kiszolgáltatottságban él, az életéhez szükséges javak beszerzésében szinte 100%-ban külső segítségre szorul. Minden kaját vásárolnunk kell, másoktól függ, hogy hogyan közlekedünk, stb. A városi ember teljesen függő helyzetben van, Pista bácsi a falun nem.
Lehet, hogy a városiasodás is csak azt a célt szolgálja, hogy a társadalom nagy részét kiszolgáltatott – és stresszel teli – helyzetbe hozza az uralkodó osztály, mert akkor könnyebb mindenféle megszorítást lenyomni a torkán és a vagyonrendeződést könnyebb elérni? (Nem is beszélve arról, hogy a termőföldnek igazi értéke van, a pénz meg csak egy jel, ami önmagában semmire sem jó.)
Ami pl. a húsfogyasztást illeti, pont a közelmúltban találkoztam valakivel a kocsmában, aki egy nagyon érdekes módon közelítette meg a témát. Miután megvitattuk, hogy az ember bélrendszere (6-8 méter) túl hosszú a húsevő (2-3m), viszont túl rövid a növényi táplálékkal élő (15-18m) állatokhoz képest, valamint a fogazatunk is 75%-ban örlőfogakból áll és nem tépőfogakból áll, ezért valószínűleg ilyen arányban (vagyis 75% növényi eredetű kaja, 25% hús) kellene zöldséget és húst fogyasztani, az illető azt mondta: „Mi van akkor, hogy ha pont ezért alkotott meg bennünket a természet így, hogy mi dönthessük el?” Magyarul az ember szabad választást kapott a Teremtőtől, hogy gazdálkodjon úgy a testével, ahogy akar és szerezzen tapasztalatot általa. Ha jól dönt, egész(séges) lesz, ha nem jól dönt, akkor meg „egésztelen”, vagyis beteg. Érdekes felvetés, igen elgondolkodtató, de leginkább azt jelenti, hogy minden embernek van egy saját, csodálatos útja, ami az övé és saját feladatunk, hogy megleljük azt, ami számunkra a legüdvösebb. Ha kihelyezzük ennek felelősségét, akkor annak következménye lesz. Nincs tuti recept, ami mindenkire működik!
A felsoroltakon kívül rendkívül fontos valamilyen mozgás, hiszen a vérkeringés juttatja el a tápanyagokat a sejtekig. Ha másra nem, napi fél óra szabad levegőn valón sétára legyen időd! Érdemes továbbá megtanulni különböző meditációs technikákat, mert a felgyorsult világunk igen felzaklatja a lelket és érdemes megtanulni lenyugtatni azt. Jó párosítás pl. a jóga, ami jelenbe is hoz és meg is mozgat, ráadásul benne van az elnevezésben is, hogy „jó”. 🙂 A vérkeringés stimulálására egyébként az is remek gyakorlat, ha minden forró fürdőt 30 másodperc jéghideg zuhannyal zársz le. Meglepődve fogod tapasztalni, hogy nem fázni fogsz utána, hanem egyenesen felébred a tested, mert a hirtelen hidegre belső hőtermeléssel reagálsz. Ez már csak azért is jó dolog, mert a hideg hatására a bőr pórusai összezárnak és nehezebben jutnak be kórokozók a testünkbe. (Azt nem tudom, hogy tudod-e, de a bőr az immunrendszerünk egyik leglényegesebb része, hisz az a mi természetes „héj”-unk, ami véd mindent, ami belül van!)
A legfontosabb mégis a lelkünk békéje, harmóniája és az az tudás, hogy leginkább önmagunk vagyunk képesek a saját életünket egészségben tartani, mert a jelenlegi rendszer célja más. Ha mérges vagyok és félek, könnyebb engem irányítani. A világ egy üzleti vállalkozás, melyben a legfontosabb a profit és annak fenntarthatósága, így rajtam múlik, hogy ennek mennyire dőlök be.
A közös nevezője annak, amit itt leírtam az az, hogy a megoldás olcsó. Nem kell méregdrága táplálékkiegészítőket venni (csak amit tényleg szükséges!), hanem el kell kezdeni gondolkodni és a természetet segítségül hívni. Hogy a leírtakból mit alkalmazol, teljes mértékben Rád bízom, de a reggeli kifacsart citromot és az 0,5-1 liter vizet felkelés után azért ne hagyd ki. Ha mindent úgy hagysz, ahogy már most is élsz, de ezt az egyet megváltoztatod, minőségibb lesz az életed. Eddig legalábbis mindenki megérezte a változást, akinek erről meséltem és alkalmazni kezdte. És még valami: ne rövidítsd az életedet és ne büntesd magad azzal, hogy agyonstresszeled magad. Türelem, elengedés, szeretet, megbocsájtás. „Meg sem történt.”
Végezetül egy jótanács: Akarj élni és akarj egészségben élni! Megfigyeltem, hogy ez viszonylag sokat segít abban, hogy az életem minősége pozitív irányba változzon, mert amire fókuszálok, az lesz a valóságom!
Mivel én már lenyomtam a mai „kötelező kezdőcsomagot”, ezért elmegyek és megnézem, nem zárt-e még be a kocsma és lehet-e még kapni jófajta szilvapálinkát. Napi 1 „fertőtlenítő” feles (nem több!) segíthet megőrizni a rendet odabent (főleg, ha a kocsma legalább fél órányi sétára van). Ezt is megfigyeltem. 🙂 Egészségetekre!
